Telefonlehallgatás: Fikció vagy valóság?

A legtöbben csak hollywoodi filmekből ismerhetik a lehallgatás fogalmát, az egész mesének, fikciónak, túl távolinak tűnt ahhoz, hogy valódi fenyegetést jelentsen a mindennapjainkban. Ez egészen 2013-ig volt így, amikor is Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori alkalmazottja nyilvánosságra hozott szigorúan titkos dokumentumokat, amelyekből kiderül, hogy az amerikai titkosszolgálatok széles körben figyelik az emberek mobiltelefon-hívásait és internetes tevékenységét az Egyesült Államokban és világszerte. Ekkor szembesült a világ azzal, hogy a lehallgatás nem fikció, hanem a kézzel fogható valóság.

Sokan még most is abban a hitben élnek, hogy a lehallgatás csak egy szűk réteget érinthet, mint például Angela Merkel német kancellárt, akinek a telefonhívásai nemzet stratégiai szempontból sok ország titkosszolgálata számára fontos és érdekes lehet. Ott a másik véglet is, a bűnözők világa, amibe a rendőrség szeretne belehallgatni a bűnözők tudta nélkül, hogy sikeresebben deríthessenek fel, vagy előzhessenek meg bűncselekményeket. Azt hihetnénk tehát, hogy aki politikai, gazdasági, vagy bűnügyi szempontból nem „nagy hal”, annak nincs félnivalója.

A valóság ennél sokkal hátborzongatóbb. Manapság már néhány százezer forintért bárki a civil szférában is hozzájuthat olyan technikákhoz, amivel lehetséges mobiltelefonokat lehallgatni. Sőt, még ekkora befektetésre sincs szükség, ha felvesszük a kapcsolatot egy olyan, például magánnyomozó céggel, aki már rendelkezik ilyen technikával, és aki a beszerzési ár töredékéért hajlandó lehallgatni bárki telefonját. Lényegében tehát néhány tíz ezer forintért le tudunk hallgattatni bárkit, legyen az politikus, üzletember, állami alkalmazott vagy civil személy. A telefonbeszélgetéseink és szöveges üzeneteink a tudtunk nélkül harmadik fél számára játszi könnyedséggel hozzáférhetőek.

Telefonlehallgatás: Hogyan védekezhetünk?

Mindenekelőtt tudni kell, hogy minden telefonszolgáltatónak törvényileg kötelező együttműködnie a hatóságokkal. Tehát a hatóságoknak nincs szüksége technikai eszközökre a telefonos lehallgatáshoz, mivel a telefon szolgáltató saját maga átadja a hívásokat és az üzeneteket a hatóság kérésére. Csak az állami engedély nélkül tevékenykedő szabadúszóknak van szüksége speciális technikára.

A lehallgatást lehetővé tévő legfőbb momentumok sorban: Maga a telefonszolgáltató, aki látja mikor, kit hívunk, mennyi ideig, hallja miről beszélünk. A GSM hálózat, ami technológiailag elavult, és több tíz éves sebezhetőségeket tartalmaz, amiket könnyen olcsón ki lehet használni. A titkosítatlan „nyers” adatok, amiket a GSM hálózaton vagy az interneten továbbítva bárki elfoghat, lehallgathat.

Az általunk kifejlesztett technológia mindezen problémákat és támadási pontokat kiküszöböli! A Mistix titkosított hívásai nem mennek át semmilyen telefonközponton, így azoknak nem csak a tartalma lehallgathatatlan, de még azt sem lehet megállapítani, hogy egyáltalán történt-e hívás! A hívások nem szerepelnek a mobilszolgáltató híváslistájában, nem kerülnek kiszámlázásra, akik a lehallgatandó hívásra várnak, hiába várnak, mert nem lesz GSM hívás, amit le lehetne hallgatni. Mi több, a hívások még a mi rendszerünkön se mennek át, azaz mi sem tudjuk lehallgatni azokat. Minden hívás közvetlenül a hívó és a hívott telefonja között zajlik, központi szolgáltató nélkül.

A hívásokat lehetetlen hagyományos GSM lehallgató eszközökkel elfogni és lehallgatni, mivel az interneten keresztül adatok formájában történik a hívás, nem pedig a hagyományos „hang” csatornán. Ez persze még nem jelentené azt, hogy a hívás biztonságos, mivel az internet is lehallgatható, de éppen ezért titkosítunk minden egyes hívást három egymástól független eljárással, hogy az esetleges internetes lehallgatásokat is lehetetlenné tegyük. Minden egyes híváshoz új titkosítási kulcs készül, amit még mi sem ismerünk. Ezek a kulcsok csak a hívó és a hívott fél között kerülnek felhasználásra és a hívás befejeztével megsemmisülnek, újra nem előállíthatóak, nem másolhatóak.

Telefonlehallgatás: Mennyire biztonságos a Mistix megoldása?

Az általunk kidolgozott eljárással a mobiltelefon lehallgatása lehetetlenné válik. Nem csak a magánnyomozó cégek, a rendőrség, de a világ bármely titkosszolgálata számára is. Erről a többszörösen biztosított rendszerünk, és a katonai szintű titkosítást alkalmazó, titkosított telefonálást lehetővé tevő szoftverünk gondoskodik. Anélkül, hogy elmerülnénk a technikai részletekben, csupán néhány tény: minden egyes telefonhívást, három, egymástól független eljárással titkosítunk. Titkosítási módszerünk erősebb titkosítást kínál, mint amit az amerikai hírszerzés használ a legszigorúbban őrzött adataik védelmére. Hívás közben a lehallgatás a titkosítás miatt megvalósíthatatlan, az esetlegesen rögzített titkosított hívást visszaalakítani harmadik fél által értelmezhető hanganyaggá pedig az emberiség jelenlegi technikai fejlettségi szintjén több milliárd évbe telne.

Rendszerünk minden szempontból biztonságos, mivel a hívások nem mennek át a telefonszolgáltató rendszerén, mi több, nem mennek át a mi rendszerünkön sem. A hívás titkosított, és az egyszer használatos titkosítási kulcsoknak mi sem vagyunk birtokában. Még ha meg is keresne minket bármilyen hatóság, titkosszolgálat, akkor sem tudnánk nekik segíteni, nem tudnánk lehallgatni a saját ügyfeleinket sem, mivel az ügyfeleknek adott Mistix szoftver generálja a titkos kulcsokat tőlünk függetlenül, és a hívások nem mennek a rendszerünkön keresztül.

Telefonlehallgatás: Tények és Tévhitek

A telefonos lehallgatás mindig is egy misztikus dolog volt, bűnügyi és kémfilmekben találkozhattunk csak vele. A mindennapokban maximum sejthettük, hogy valami nincs rendben. Még ma is hallani olyan városi legendákat, hogy "Bekapcsolva felejtették a mikrofont, és lehetett hallani amikor eltüsszentette magát a hallgatózó rendőr" illetve olyan tanácsokat, hogy ha visszhangos, vagy recseg a vonal, akkor vigyázni kell, mert lehallgatnak. Ezeknek, ha valaha volt is valóság alapja, az ma már a múlt ködébe vész.

A mobiltelefonok ugyanis digitális technológiát használnak, nincsenek már hangok, csak digitális adatok. Az emberi hang lényegében digitális adattá lesz átalakítva, és ebben a formában kerül átküldésre adótornyokon, sok-sok kábelen és számítógépen keresztül, a másik fél telefonjára, ahol a telefon az adatokat visszaalakítja hanggá. Lényegében a mobiltelefon beszélgetés olyan, mintha MP3 zenefájlokat küldözgetnénk az interneten. Olyanról pedig szerintem még senki nem hallott, hogy visszhangos lett a letöltött MP3, mert a főnök épp megfigyelte mit csinálnak az alkalmazottak a céges hálózaton. Ugyanúgy nem tud recsegni a vonal, mert már nincsenek érintkezési problémák, nem teszik rá a krokodil csipeszt a réz telefonzsinórra, mert nincs telefonzsinór, csak rádióhullámok és digitális adatok, amihez egy gomb megnyomásával azonnal hozzáférést szerezhet a hatóság.

Másik elterjedt tévhit, hogy hangminta alapján a hatóság képes megtalálni bárkit. Ez filmekben nagyon jól mutat, és Amerikában ennek még van is valóság alapja, de a világ többi részén nem igazán. Elég józanésszel belegondolni, mi szükséges ahhoz, hogy valós időben, mondjuk ebben a pillanatban a hatóság, csupán egy hangminta (néhány szó) alapján Önt megtalálja a több millió hívás között, anélkül, hogy ismernék a telefonszámát, és célirányosan Önt hallgatnának le. Ehhez az lenne szükséges, hogy a hatóság folyamatosan az összes hívást lehallgassa, máskülönben nem hallanák azt a hívást, amiben megszólal. Az amerikai NSA önkényesen valóban lehallgat(ott) rengeteg hívást, és valóban meg is van ehhez a technikai hátterük, de egyéb országoknak már nincs. De nem csak a technikai háttér hiánya, hanem a törvényi szabályozás is lehetetlenné teszi ezt, ugyanis a demokratikus országokban csak külön bírói engedéllyel lehet lehallgatni egy telefonszámot, és azt is csak a meghatározott, legszükségesebb ideig. Nem lehetséges, nem engedélyezett lehallgatni az összes vonalat folyamatosan 0-24, a kisiskolás gyerekektől kezdve, az egymással órákig csevegő tiniken és azok szülein át, az ízületi gyulladása miatt panaszkodó nyugdíjas nagymamáig. A kiemelten terror fenyegetett Egyesült Államokon kívül ennek egyetlen Demokratikus országban se lenne értelme.

Sokan nem tudják viszont, hogy a jog eszközével, egyszerűen ki lehet deríteni, hogy a hatóság érdeklődött-e utánunk. Kikérték-e a híváslistánkat, cellainformációkat, vagy bármi más adatot velünk kapcsolatban a telefon szolgáltatótól? Az adatvédelmi törvény ugyanis előírja a minden távközlési szolgáltató számára, hogy nyilván kell tartania, hogy kiknek engedett betekintést egy-egy ügyfél adataiba. Ezt a nyilvántartást az ügyfél kérésére, évi egy alkalommal ingyen biztosítani kell az ügyfél számára. Ebből pedig azonnal kiderül, hogy adtak-e ki adatokat, és ha igen, kinek? A lehallgatás ebből nem derül ki, de a fent említett dolgok viszont igen, illetve egyikről lehet következtetni a másikra.